"Az embernek van jó barátja, jó ismerőse, azt meghívja, bánatát, gondjait kicsukja az ajtón erre a kis időre, borát csapra üti, hadd folyjon; panaszát szélnek ereszti, hadd fogyjon; úgyis rövid a farsang, úgyis hosszú a böjt, mért ne vigadnánk, amikor lehet?" Nagy írónk, Jókai Mór a tőle ismerős lényeglátással ragadja meg a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak lényegét a népi kultúrában. 
Farsang idején az emberek – évszázadok óta – önfeledt mulatozással és különféle mágikus szokásokkal "temették el" a telet és hívogatták a várva várt tavaszt. A Farsangi mulatságok csúcspontja a Karnevál volt, vagy ahogyan magyarul mondják a Farsangfarka. Ilyenkor nagy táncmulatságokat tartottak, ahol megengedett volt mindenféle farsangi kicsapongás, játék, paródia... vidámságban, jókedvben soha nem volt hiány. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és vendégei ezekkel a vidám farsangi szokásokkal, virtuóz táncokkal és színes zenei világgal varázsolnak karneváli hangulatot a Müpa színpadára.

Közreműködik: Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd), Virtus Dudazenekar, Vujicsics Együttes, Rézeleje Fanfárosok, Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes Rózsabimbó, Kis Vadvirág és Vadvirág Gyerekcsoportjai (koreográfus: Fundák Kristóf), Makó Péter (klarinét, tárogató, szaxofon), Szokolay Dongó Balázs (szaxofon), Kiss Árpád (trombita), Peresztegi Attila (tuda), Schnell Ádám, Farkas Dénes (színművész)

Zene: Rossa László
Díszlet: Tóth Kázmér
Népzenei szerkesztő: Csávás Attila, D. Tóth Sándor, Papp István Gázsa
Tánckari asszisztens: Juhász Sándor, Paput Júlia, Sánta Gergő, Tókos Attila
Koreográfus-asszisztensek: Hajdú Flórián, Tompa Attila
Jelmez, társrendező-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzet Művésze

Fotó: Váradi Levente