A Honvéd Férfikar 2018-19-es évadának első bérletes hangversenyén, 2018. október 26-án 19 órakor az Olasz Intézetben Johannes Brahms: Német requiemje és Franz Schubert Johann Wolfgang Goethe versére írt A szellemek éneke a vizek felett című műve hangzik el. Az est karmestere Strausz Kálmán.

Miért került egy koncert műsorába a két mű?

Schubertet nagyon megragadta a költemény, amely 1779 októberében keletkezett. Goethét a svájci Lauterbrunnenben lévő Staubbach vízesés 300 méteres vízfüggönye inspirálta. A mű nem egyszerűen a természeti jelenség megörökítéséről szól, hanem az örök körforgásról és az emberi lélekről, az emberi élet sorsáról -mely szerint hasonlóan a vízpermethez- föntről száll alá az égből. Ahogy a tóba ér a vízpermettel övezett folyó, úgy jut vissza az emberi élet is Teremtőjéhez. Schubert négyszer látott hozzá a megzenésítéshez. Először dal, majd később férfikarra és zongorára,valamint a hangversenyen szereplő, férfikarra és mélyvonós hangszerekre írt változatban. Schubertnak ez utóbbi művét szerette legjobban Brahms. Nem nehéz észrevenni, hogy egyértelműen a Schubert mű inspirálta a Német requiem kezdő zenéjének hangszerelését, azt, hogy csak mélyvonósok játszanak benne, azaz hiányoznak a hegedűszólamok.

A Német requiem ritkábban hallható a hangversenytermekben. Miben különbözik a "hagyományos" requiemektől?

A requiem szó hallatán mindannyiunknak a katolikus gyászmise jut eszünkbe, a szokásos gyászmise tételekkel. Ez a mű azonban teljesen más szerkezetű. Brahms eleve hangsúlyozza, hogy ez egy német requiem. Ezért a pontos német címe Ein deutsches Requiem, azaz pontosan fordítva: Egy német requiem. Szövegét különböző bibliai szövegekből válogatta össze, találhatóak benne ó- és újszövetségi részletek egyaránt. A hagyományosnak mondható szólista apparátushoz képest Brahms csak egy szoprán és egy bariton szólót alkalmaz, mesterien bánva a két hangszínnel. A szólisták mellett vegyeskar és nagy szimfonikus zenekar alkotja az előadói apparátust. Annak ellenére, hogy nem a katolikus gyászmise szövegeit alkalmazza, azért nagyjából követi annak dramaturgiáját. Így felismerhető az első tételben (Selig sind die da Leid tragen) a requiem tételekre jellemző karakter, mint ahogy a Dies irae is kihallható a hatodik tétel „…die letze Posaunen“ kezdetű részletből. A Mennyről a szoprán szóló énekel, az égi hajlék nagyszerűségét, az örök boldogság jutalmát említve benne. Ahogy a Mennyről énekel a szoprán, úgy a bariton a földi életből kéri az Úr segítségét, hogy az emberek megszolgálhassák az öröklétet. Brahms a nehezebb utat választotta, amikor német requiemet alkotott, kihagyva a járt út, a katolikus requiem komponálásának lehetőségét, s így szerencsénkre kivételes remekmű született meg.

Kik lesznek a hangverseny előadói?

A szoprán szólót Brassói Jörös Andrea, a baritont Szegedi Csaba énekli. Közreműködik a Pannon Filharmonikus Zenekar és a Budapesti Stúdiókórus. A hangverseny társrendezője a Budapesti Stúdiókórus Egyesület.

2018. szeptember 29.