A Honvéd Férfikar a Bartók évad keretén belül, minisztériumi támogatással, 2016. május 9-én erdélyi turnéra indult, az "A zene házhoz megy – Interaktív énekóra" című produkciójával.

A május 9-i korai indulás ellenére frissen és nagy jókedvvel indultunk neki a majd 700 Km-es útnak Székelyudvarhely felé. 12 óra buszozás után megérkeztünk Tibódra a Szőke Lajos és Ágnes asszony vezette Hajnalcsillag panzióba. Vendéglátóink székely népviseletben, jó fajta székely pálinkával és áfonya likőrrel várta a kissé megtörten, de jó hangulatban érkező Férfikart.

Május 10-én, kedden a székelyudvarhelyi Belvárosi Református Templomban tartottuk első programunkat a református gimnázium diákjainak. A Bartók életútját bemutató énekórán a diákok nagy figyelemmel hallgatták Strausz Kálmán karnagy urat, aki egy prezentációs anyag segítségével mesélt Bartók Béla népdalgyűjtő tevékenységérő, valamint művei születési körülményeiről.

A Honvéd Férfikar előadásában meghallgathatták” A négy régi magyar népdal” két tételét, valamint a Székely népdalokat. Elhangzott még a program során Bartók gyűjtő társának, Kodály Zoltánnak Karádi nótája, az Esti dal és Háry János című daljátékából a Toborzó, Gaál Csaba előadásában a Férfikar kíséretével.

Az órát egy közös énekléssel zártuk, a „Te túl rózsám…” kezdetű székely népdallal. A diákok elismerő kopogással – református tetszésnyilvánítás templomban – búcsúztattak minket.

Ezen a napon 18 órakor egy önálló hangversenyt is adtunk Székelyudvarhely református gyülekezetének. Itt egyházi művek, a nemzetközi operairodalom leghíresebb férfikarai, valamint nemzeti operáink férfikari műveiből adtunk ízelítőt. Bánk bán áriájának a „Hazám, hazámnak” férfikari átirata után a kopogás dübörgő, álló vastapssá alakult át, ami egy történelmi pillanata volt a gyülekezet életében. A lelkész úr búcsúmondataiban elhangzott, hogy a templom történetében még nem fordult elő, hogy tapssal köszönték meg a fellépőknek előadásukat.

Május 11-én – egy Esti dallal búcsúzva Lajostól és Ágnes asszonytól – a Honvéd Férfikar elindult Marosvásárhely felé.

A marosvásárhelyi Bólyai Farkas Gimnázium dísztermében várt minket a gyereksereg, ahol 14 órakor kezdtük turnénk 2. énekóráját. Itt a diákok kissé megszeppenve ültek, mikor karnagyunk éneklésre kérte őket, de pár perc unszolás után szépen vették az akadályt. Sajnos Marosvásárhelyen nem volt annyi időnk, hogy körbenézzünk a városban, mert indulnunk kellett Tordaszentlászlóra, ahol szintén meleg fogadtatásban volt részünk a Tamás Bisztróban. Egy közúti baleset miatt cca. másfél órát álltunk az út mellett, de egy kis napozással és – mivel aznap már nem volt fellépésünk – hűvös fröccsel csillapítottuk szomjunkat a közel 30 fokos napsütésben.

Miután megérkeztünk a Tamás Bisztróhoz vendéglátónk meglepetés vacsorával várt minket, amit egy tangóharmonikás zenei aláfestésével el is fogyasztottunk.

Május 12-én, csütörtökön a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Dísztermében tartottuk 3. énekóránkat, az újonnan alakult Kolozsvári Magyar Opera Gyermekkarának. A 4-től 11 éves korú gyermekek tágra nyílt szemmel és leesett állal hallgatták a Honvéd Férfikar előadását. Lelkesedésüket jól mutatta, hogy nem csak énekelni akartak velünk, hanem kottát kértek és úgy énekeltük közösen egy székely népdalt. Zenei érzéküket látva nem csodálkoztunk, hiszen szüleik is velünk énekeltek.

Visszatérve a szállásra egy kis meglepetéssel készültünk a Tordaszentlászlói Református Templom kórusának, akiknek elénekeltük a Karádi nótákat, a Toborzót, az Esti dalt, és a Hazám, hazámat. Túlzás nélkül mondhatom, hogy szem nem maradt szárazon.

Utolsó esténken újabb meglepetés várt minket. Tamás István a Tamás Bisztró tulajdonosa látványvacsorával várt minket, amelyet ezen az estén egy cigányzenekar lenyűgöző játékát hallgatva fejeztünk be. És ezután elkezdődött a nótázás. Az magyarnóták, operettek, nápolyi dalok tömkelegét elénekelve, nagyon vidám hangulatban tértünk nyugovóra.

Turnénk utolsó napján május 13-án Nagyvárad felé vettük az irányt, ahol a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont diákjai vártak minket. A 12 órakor megkezdett énekórán szép számmal gyűltek össze tanulók és tanárok egyaránt. Itt sem kellett buzdítani a gyerekeket az éneklésre, megtették ezt e nélkül is. Jó hangulatban és nagy sikerrel zártuk programunk.

Ezúton is külön köszönetet szeretnénk mondani Balázs Attilának, Tordaszentlászló református lelkészének a lelkes szervező munkáért, amellyel segítette ott létünket.

Turnénk során megható volt látni, hogy az erdélyi magyarok ápolják, ismerik népzenei hagyományainkat, és kitörő lelkesedéssel fogadják az anyaországból érkező művészeket.

Reméljük, hogy hamarosan látjuk őket!

Szerző: Bodó Levente - férfikari menedzser

2016. május 26.